Szeretet

Az ősz szépsége

Sárgulnak a levelek, csípős, hidegek a hajnalok. Csendes a természet, a tájat köd borítja be. Lágy szellő fut végig a fákon, mely azt súgja: ITT VAGYOK. 

Az ősz beköszöntével az életünk változásokon megy keresztül. Ilyenkor mindenki más szokássokkal vág bele a hónapokba, a hűvösebb időkbe. Előkerülnek a melegebb pulcsik, a vastagabb takarok, pokrócok, amik a szekrény sötét mélyén várakoztak arra, hogy ismét porondra kerülhessenek. Leporoljuk a teásbögrénket és a szekrény mélyéről elő túrjuk a teafiltereket, amik olyan árván néztek ránk akár hányszor kinyitottuk a szekrényt, de őket nem vettük elő. Szinte felkiáltanak, mikor végre előkerülnek és már nem bezárva tartjuk őket, hanem kint, ahol napi szinten kapcsolatot teremtünk velük. Szerintem ilyen folyamat zajlik le bennünk is mikor a lelkünk és érzéseink szekrényében szelektálunk. Mert ezekben a hónapokban egy ilyen folyamat is lezajlik bennünk. Az idővel, mi is változunk és a kedvelünk, hangulatunk másabb lesz. Kicsikét befele fordulunk és egy belső békét próbálunk teremteni, egy elzárásos szakasszal, amit a meleg hozott nekünk és most a hűvösebb időben, ezeket már nem érezzük. Más érzéseink lesznek és a hangulatunk is sokkal ingadozóbb ezekben a hónapokban, de ha a megfelelő az átallásunk és sikerül ezeken túl lendülni, akkor már élvezhetjük a csodás ősz szépségét és azt, amit ilyenkor nyújtani tud nekünk.  

Rengeteg gyönyörűség rejlik ebben az évszakban a maga hűvösebb, borongósabb, nyirkosabb idejével ellentétben. A sárguló fák és bokrok látványa, mely csodás színeket fest a tájra. A hulló falevelek, melyeket egy idő után nagy halomba húzunk össze, hogy utána a gyerekek betudjanak ugrálni. A lágy őszi szellő, mely végig cirógatja az arcunkat, a nap fénytükrében. A meg-meg bújó napocska, melynek még van egy kis meleg és a bőrünk élvezi a plusz D vitamin bombákat a hideg előtt. A hajnali köd, mely beborítja a tájakat és olyan csodásan befedi őket, mint egy takaró. A kicsit csípős hideg, aminél a leheletünk szinte játszik a természetben. Az egybefüggő szürkés felhők, melyek azt sugallják, hogy itt már nem lesz jó idő és átveszi az uralmat minden felett. Az esőcseppek, melyek hangosan kopognak az esernyőnket tartva és egyre gyakoribbak lesznek a hónapok alatt. Mintha egy csodás festményt néznénk, az ősz annyira pompás, változatos és sokszínű. Néha csak elsuhanunk a dolgok mellett és nem nézzük meg, hogy mi is van körülöttünk, mennyire szép a természet, a tájak és az évszakok.  

Mindenkinek vannak bizonyos szokásai, hagyományok, amit követ, ezekben az időkben. Lehet faleveleket gyűjtünk, vagy gesztenyét, amikből kreatívan alkothatunk szabadon. Kidekoráljuk a lakást, az őszi hangulatú díszekkel, kiegészítőkkel. Sütőtököt sütünk és élvezzük a mennyei illatokat, mely belengi a konyhát és a lakás minden egyes apró zugát. Almát szedünk a fáról a kosarunkba, melyből aztán finom süteményeket készítünk, ezzel is az őszre hangolódva. Csipke után kutatunk az elhagyott helyeken, ahol a természet friss és védtelen. Beszerezzük a halloweenre szánt tököt vagy tököket és bőszen az alkotás mezejére lépve, kifaragjuk azt. Alkotás közben, önfeledtek, szabadak vagyunk, lehet még néha kuncogunk is magunkon, hiszen olyan mókásak ezek a pillanatok. Elővesszük a könyvünket, amit már régen ki akartunk olvasni és egy meleg takaróba burkolódzva egy másik világba lépünk vele. Ha épp nincs kedvünk olvasni, vár minket a filmek, sorozatok határtalan tárháza, így nincs más dolgunk, csak hátradőlni, elővenni popcornunkat és élvezni a műsort. Amikor az eső veszi át az uralmat odakint, akkor a meleg szobába összegyűlve társasjátékozhatunk egy hatalmasat. Viszont, mikor az időjárás kegyes hozzánk és éppen nem esik, akkor az őszi kirándulást is élvezhetjük a csodalatos természetben. Így nézve már nem tűnik olyan szőrnyűnek ez az évszak sem, csak fel kell benne fedezni a szépet, azt, hogy mit tud nyújtani számunkra és hogy mi mit tudunk belőle kihozni. A saját javunkra fordítva mindennel, csak gazdagabbak lehetünk.  

A nyári napsütéses meleg hónapok után, beköszönt az őszi időjárás, magával hozva az évszak szépségét és egyben a változás szelét. Máshogy kezdünk érezni, gondolkozni és cselekedni. Egy kicsit olyan ez az évszak, mintha egy lezárás szakasza lenne és átformálva lépünk majd tovább a következőre. Egy nyári lezárást, egy következő fejezetet jelképezhet, ami kicsit a befelé fordulásunkat jelenti, azt, hogy le kell zárunk a mögöttünk lévő dolgokat és lassan előre haladva csak a jövőnk felé sétálni. Szerintem, ezek a hónapok erről is szólnak, hogy feldolgozzuk, ami eddig történt, változunk, fejlődünk, tanulunk és tovább haladunk. 

Kezdjünk el élni úgy, hogy észreveszünk mindet magunk körül, hogy boldogan élünk meg minden apró örömet és pillanatot. Megtanulunk tovább menni, magunk mögött hagyva a múltat. Megtanulunk befelé fordulni, a lelkünkben rendet rakva, az őszi időszakban.  

Fotó: Valeriia Miller a Pexels oldaláról 

Ha tetszik a blogom és szeretnéd az elsők között olvasni új posztjaimat, kérlek jelezd az alábbi űrlap segítségével! 

    +3

    9 hozzászólás

    Leave a Reply

    Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük