Elfogadás-feldolgozás

Ne add fel, majd sikerül!

Az utunk sajnos nem kiszámítható és vannak pillanatok mikor elbukunk benne, de utána szépen felállunk, leporoljuk magunkat és megyünk tovább. Lehet elsőre valami nem úgy alakul ahogyan azt szeretnénk, de sohasem szabad egy helyben megállva toporogni, inkább előre kell tekinteni és arra, ami még ránk vár és csak menni. 

Ha valami nem jön össze az nem azt jelenti, hogy elbuktunk, vagy nem vagyunk elég jók, hanem csak annyit, hogy épen az adott élethelyzetben, most ez nem a mi időszakunk, nem volt itt az ideje, vagy valami sokkal nagyobbra jobbra vagyunk hivatottak, esetleg még tanulnunk kell. Lehet az elején kudarcként éljük meg és iszonyatosan nehéz elfogadni, hogy most ez nem sikerült, de utána megláthatjuk, találhatjuk benne azt a kihívást, amit még el akarunk érni, vagy vár még ránk. A sikerhez vezető út, sosem lesz egyenes és döcögésmentes, hiszen az akkor túl könnyű lenne számunkra. Semmit sem fognak tálcán elénk nyújtani, hogy tessék ez itt a tiéd. Az élet már csak ilyen, maga a kész káosz és bolondokháza egyben, de mégis meg van ezekben az a képesség, hogy egyben csodálatos is. Nem szégyen elbukni, felállni és utána tovább menni, tanulni belőle, a javunkra fordítani azt, ami akkor éppen a kudarcunk volt. 

Amikor meg akarunk mászni egy hegyet, akkor is tudás birtokában tudjuk százszázalékosan ezt kivitelezni és ahhoz az kell, hogy tanuljunk és legyünk kitartóak önmagunkkal szemben. Akkor biztos sikerrel érünk fel a tetejére és büszkék leszünk majd magunkra. Minden a megfelelő időben érkezik és jön el számunkra, szóval kicsit legyünk türelmesek és várjunk. Ne legyünk mohok, hogy egyből mindent szeretnénk, hiszen mindent ki kell várni és akkor lesz a legmegfelelőbb. Minden egy nagy türelemjáték, de megéri, ha a vége olyan lesz, amit mindig is vártunk és szerettünk volna. 

Nekem sem szokott minden elsőre összejönni, vagy simán menni. Valahogy már hozzászoktam ezekhez a dolgokhoz, hogy az én utam ilyen. Mikor kezdem úgy érezni, na most minden jó lesz, ez egy szuper időszak, akkor általában utána jön valami rossz dolog. Én ezeket is egyfajta kihívásnak veszem, úgy mond az élet leckéjének és pozitívan tekintek rá, mert akkor lehet a legjobban túljutni mindenen és ez fog eredményhez vezetni hosszabb távon. Az élet már csak ilyen, nem egy habos torta cukormázzal a tetején, de ezekből az élethelyzetekből rengeteget tudunk kihozni és a saját javunkra fordítani. Én is ezt teszem, hogy mindent, amit csak tudok a javamra fordítok. Tanulok a hibáimból, a bukások után felállok, tovább megyek és ha nehezen is, de a csúcsra török, még ha idő kell hozzá akkor is megteszem ezeket. A nagy szárnyalások után jönnek a mély repülések, de ezeket jól lehet kezelni és végül ismét a fellegekben lehet az ember, csak kitartónk kell lennie. Folytonos próbálkozásaink vannak afelé az élet felé, ami számunka a legjobb lehet, ami a többet a jobbat adja számunkra. Sokszor én is próbálkozok az életben, hogy talán feljebb jutok, vagy jobb eredményt érek el, de nem mindig sikerül elsőre. Most is volt egy pályázatom, amit nem nyertem meg, igaz bekerültem a legjobb 12 közé. Hazudnék, ha azt írnám, hogy nem volt bennem rossz érzés az elején, mert nagyon nagy lépés lett volna számomra, bekerülni a három kiválasztottba, de ennek így kellett lenni és már ezzel teljes mértékben megbékéltem, elfogadtam. Igaz ehhez sok idő kellett, de tudom, ezekből tanulok csak igazán, hogy milyen nem nyertesnek lenni és hogy következőleg miben kell jobbnak lennem. Most már tudom, hogy ezek a javamat szolgálják és azt, hogy még erősebb, jobb legyek. Számomra a gépezet most ezt dobta és nincs ezzel semmi baj, így van ez jól. Az élet előttem áll, rengeteg időm lesz arra, hogy megmutassam azt, hogy nagy érték lakozik bennem és hogy mire vagyok képes. Viszont ehhez még várnom kell türelmesen és addig rengeteget fejlődni. Én már most is nyertesként tekintek magamra, hiszen megnyertem a legnagyobb csatákat, amit az élet szánt nekem és azt csinálom, amit a legjobban szeretek: írni. Nekem ezek már bőven elegek ahhoz, hogy a dobogón legyek. Mindenki a saját kicsi életében, már elért egy nyertes helyezést, csak éppen eddig ezt nem gondolta így. Lehet azért lett nyertes, mert túlélt rengeteg megpróbáltatást, egy igazi harcos volt, helyt állt mikor más lehet elbukott volna, vagy csak olyan apró dolgot tett, ami számára a legnagyobb boldogság a világon. Nem vesszük észre, de mindenkiben ott lakozik a nyertes, még ha az a dolog aprónak tűnhet számunka, de mégis a mi nyerésünk az életben.  

Igazán, csak a csúcsra érve látjuk meg azt, hogy mennyi nehézség, akadály volt a lábunk előtt, melyeket sikerült legyőznünk és felérnünk a legtetejére. Akkor látjuk meg azt, hogy a kudarcok és bukások milyen magasra is emeltek minket és hogy hol tartunk az életünkben, mikor lenézünk a mélybe. 

Fotó: Taryn Elliott a Pexels oldaláról 

Ha tetszik a blogom és szeretnéd az elsők között olvasni új posztjaimat, kérlek jelezd az alábbi űrlap segítségével! 

    +6

    16 hozzászólás

    • Ninaa

      A cím nagyon találó, bár az a “majd” szócska engem mindig kísért. Szokásom halogatni a dolgokat, de egyszer bízom benne, eljön az én időm is és láthatom, hogy milyen magasan vagyok, amikor lenézek a mélyre is visszagondolok a rossz pillanatokra. ♥

      Köszi a posztot, ismét öröm volt olvasni soraidat.

      +1
    • Wikka

      Abszolút igazad van! nagyon jó, hogy ilyen pozitívan állsz hozzá a dolgokhoz és ezzel segítesz másoknak! Erőt adsz és kitartást neked:)

      +1
    • Bernie

      Ó, pedig de sokan vannak, akik a könnyebb utat választják, és feladják! A siker pedig nem pottyan csak úgy az ember ölébe, a legtöbb esetben meg kell dolgozni, küzdeni érte.
      Az tök jó, hogy már most is nyertesként tekintesz magadra!!! 🙂

      +1
      • Papp-Terjék Kitti

        Sajnos igen, sokan vannak úgy, hogy a könnyebb az jobban járható. Egy ideig biztos, de hosszabb távlatban szerintem nem kivitelezhető. Kellett idő, hogy így legyen, de abszolút nyertesnek tekintem magam. Sok csatát nyertem már meg 🙂

        +1
    • Jakó Judit

      Nagyon szuper, és pozitív töltetű írás! A mélyből is fel lehet állni. Illetve ezekből tapasztalatot is tudunk meríteni, és mindennek a jó oldalát kell nézni. Az éremnek is két oldala van. 🙂

      +1
    • Klaudi

      Nagyon jó írás lett! Imádom a írásaidat olvasni!😍❤️ Nagyon sokat segítesz ezzel másokon! Igazán pozitív hozzáállás és örülök hogy sose adod fel és valamelyest győztesként állsz fel, még ha az út nem is volt/van/lesz számodra könnyű! Nekem is hasonló bejegyzésem volt: Nem baj ha nem vagy mindig motivált c. Bejegyzésemnek instagramon, mert fontosnak tartom ezt is, hogy az embereknek legyen valamilyen cél, egy motiváció fejben amit elszeretne érni az életben vagy mi az ami motiválja őket. Természetesen, nem lehetünk mindig motiváltak és hűde könnyű életünk sem. Nekem se volt egy könnyű út, bevallom, feladtam egyszer és kudarcot vallottam…DE! FELÁLLTAM! Mentem tovább a céljaim felé. Jó, ha megéljük a kurdarcainkat, vagy mikor nem sikerül valami, vagy amikor nem jönnek össze a dolgaink, rendben van, mert nem lehet minden tökéletes, mint írtad is hogy az élet nem habos torta és cukormázból áll, hanem vannak csaták amiket megnyersz vagy elbusz, de semmiképpen nem szabad feladni! 😉

      Uh… Lassan írok ide hozzád egy blogbejegyzés, elnézést😂😂😂😂😂

      0
      • Papp-Terjék Kitti

        Nagyon jó ezeket olvasni és én is imádom az írásaidat 🙂 Amikor láttam az instán amit írtál, magamba mondtam is, hogy én is hasonlót írok pont és hogy ez nem véletlen 🙂

        0
    • Petra

      Fontos dolgokról írsz. Nagyobb sokat lehet tanulni a kudarcokból, az akadályok pedig sokszor erősebbé tehetnek. Ami igazán fontos, az a kitartás, hogy nem adjuk fel, hanem igenis küzdünk a céljainkért, bármilyen messzinek is tűnjenek most. Szeretem a céljaimat egy távoli hegyként képzelek, ami felé mindennap igyekszem egyre közelebb kerülni. Vannak napok, amikor úgy érzem, elég sokat sikerül haladnom, de vannak napok, amikor csak egy kis lépést sikerül tenni és ez ugyanúgy rendben van. A lényeg, hogy mindennap törekszem a cél felé és folyamatosan tanulok az úton.

      0
    • Eszter

      Én is ezt gondolom, gyakran én is írok hasonló posztokat, pontosan azért, hogy egyrészt másoknak lendületet adjak, másrészt, hogy magamat is emlékeztessem arra, hogy eddig mindenből felálltam. A türelem és a kitartás mindenben sokat segít, mégha abban a pillanatban nehéz is a jövőt látni. 🙂

      0

    Leave a Reply

    Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük