Betegség,  Elfogadás-feldolgozás

Műtéti hegek 

A jég hideg szike, mélyen a bőrödbe, a húsodba és a szövetekbe vág, majd óvatosan felnyitnak és kiszedik a beteg részeidet, vagy próbálják megjavítani, azt, ami odabent elromlott vagy tönkrement. Ezek után szépen, precízen összevarrnak és hagyják, hogy a beteg gyógyuljon a saját tempójában. 

Az elmúlt időszakban a műtétek által, a testemen egy hegekkel teli térkép rajzolódott ki, mely azt az utat mutatja, amit eddig megtettem. Ábrázolja az idő múlását, a nehézségeket, a veszteségeket, a kitartást és a hatalmas nagy erőt, ami ezekhez kellett. 5 műtét, 5 különböző vágás, heg és mellette plusz kis nyomok a próbálkozásra, arra, hogy az orvosaim mindent megtettek értem. Mindig kicsi vágásnak indult, de a végére nagy lett belőle, egyedül az epe műtétemnél sikerült ezt az ütemtervet tartani, aminek nagyon örültem. Minden vágásom egy olyan élményhez, életszakaszhoz vezethető vissza, ami az életemtől, életminőségemtől rengeteget elvett, úgy mond beskatulyázott, de egyben adott is hozzá valamit, méghozzá azt, hogy erős lettem, kitartó, bátor és magabiztosabb. Egy igazi harcos lettem a saját kis életemben, ami még erősebbé formált. Minden rossz élmény mögött meghúzódik egy fajta jó dolog, ami arra szolgál, hogy segítségünkre legyen az életünk során. A nehézség, a fájdalom, a küzdés által stabilabbak leszünk és olyan erősek, mint a legkeményebb szikla. Igaz néha nem ezt érezzük, akkor abba az adott pillanatban, csak majd, ha túl leszünk a gyógyulási folyamatokon, akkor tudjuk ezeket így látni, érezni és kimondani. A gyógyulásunk egy fontos mérföld köve, folyamata lesz, hogy nem csak a rosszat, a nehézséget fogjuk már benne látni, hanem azt is, hogy mit tanított nekünk, mivel lettünk többek, gazdagabbak, mert bizony többek lettünk általa. Én a hegeimre, nem úgy tekintek, mint egy rossz ómenre, vagy csapásra, ami az életemben bekövetkezett, hanem inkább úgy, hogy általuk lettem az, aki most vagyok és tudom, hogy idő volt elfogadni, de ezek a nyomok a testemen az életem részei és így vagyok már teljes, úgy mond egy egész.  

A hegeim az idő múlásával egyre szebbek lettek, de ehhez rengeteg türelemre, időre és ápolásra volt szükség. Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy ez a folyamat hosszú, több hónapba, évbe telik, mire a legszebb formáját fogja ölteni a testünkön. Rásegíthetünk azzal, hogy kezeljük, odafigyelünk rá és óvjuk amennyire csak lehet. Cserébe ő is hálás lesz a sok törődésért és a munkánk gyümölcseként, szépen halványan mutatkozik majd. Igaz adódnak olyan esetek, amikor sajnos nem úgy gyógyul vagy halványodik ahogyan azt szeretnénk, vagy másoknál láttuk és nem lesz annyira láthatatlan. Rengeteg dologtól függ, hogy hogyan fog kinézni és ebben nagyban hozzájárul az is, hogy hogyan vágtak minket, vagyis az orvos mennyire ügyes, gondos ilyen téren és a varrási technika is befolyásolja, valamint egyéb tényezők (életkor, hormonok, alvadási zavarok, regenerálódás, odafigyelés, ápolás). A legjobb, ha nem próbáljuk meg hasonlítani, másokéhoz a hegeinket, hiszen mindenki más, egyénenként változunk, ez alól ezek sem kivételek. Az én első két vágásom, sajnos nem igazán sikerült valami szépre, konkrétan a bikini vonalnál keresztezték egymás és nem is voltak egyenesek, ami picit az elején frusztrált, de elfogadtam, hogy olyan amilyen. A harmadik műtétemet végző orvos, már az elején megjegyezte, hogy ezek nem szépek és hogy egy fiatal nőn, hogy lehet ilyen hanyag munkát végezni. Így a műtétem alatt, úgy döntött, hogy egy szép egységet hoz össze, korrigálja az előző baklövéseket (amit nem ő végzett, hanem két másik doki) és a harmadik vágásommal egyben plasztikázza azt a részt. Annyira csodálatos munkát végzett, hogy nem volt már három hegem, hanem egy egybeolvadt, szép vágás volt a hasamon, ami az idő múlásával annyira szép halvány lett, hogy néha mutatnom kell az orvosoknak, hogy igen az ott az egyes, kettes és hármas vágásom nyomai. Mellette még vannak apróbb vágások, mert próbálkoztak laparral és a drain cső helye is látszódik, de mind annyira halvány és nem feltűnő, hogy ez már nem zavar. A negyedik műtétem más volt vágás terén, amitől tartottam kicsit, mert uuuu majd jobban lehet látni, ha köldöktől megy lefele, de tévedtem. Az én szuper orvosom olyan szép munkát vitt véghez, hogy mindenki csodálja, hogy milyen szép lett. Halvány, picit látszik, de nem feltűnően, ami egy szuper dolog, pedig nem kicsi. Örülök neki, hogy az endometriózis okozta nyomok, ennyire szépek lettek a testemen és mára már szinte észre se veszem őket.  

A mostani műtétemkor (epehólyag eltávolítás), nem tudtuk, hogy milyen lesz, majd a kimenetele, de már felkészültem mindenre. Szerencsére, a nagy vágást megúsztam, így csak az apróbb vágásokkal kellett barátkoznom. A kicsi vágásaim, még elég frissek és gyógyulófélben lévő hegek, amik idővel csodaszépek lesznek, ha halványodnak, de ehhez idő kell, ápolás és türelem. Amikor eljön ez az idő, akkor minden szépen egybeforrva, egy hatalmas nagy egészet fog alkotni a testemen, halványan utalva a múltra, hogy mennyi mindenen mentem keresztül, mire ideáig eljutottam.

Egy egység, egy térkép, mely rengeteget mesél a hordozójáról és akkor is ott lesz, mikor öreg leszek, ráncos, mikor már a múltam homályos. 

Az én heg térképem.

Fotó: cottonbro a Pexels oldaláról 

Ha tetszik a blogom és szeretnéd az elsők között olvasni új posztjaimat, kérlek jelezd az alábbi űrlap segítségével! 

    8 hozzászólás

    • Fekete-Virág Virgínia

      Én nagyon féltem, hogy hogy fogom viselni a hegemet, és hogy milyen lesz. Elég látványos helyen van a nyakamon.
      Szerencsére egyáltalán nem érdekel. A gyógyulás és az egészség a legfontosabb 😊
      Ismét egy nagyon jó bejegyès lett, tudod hogy imádlak ❤😍

    • Eszter

      Kitti, minden elismerésem ezekért a dolgokért. ❤ amellett, hogy fájdalmak, lelkileg is megterhelőek lehetnek ezek a műtétek. Örülök, hogy minden rendben veled, és a műtéti hegek, ahogy írtad a jövőben emlekeztetnek mindarra amit átéltél, de legfőbb az egeszség ❤

    • Jakó Judit

      Igazán őszintére, és tanulságosra sikerül ez a poszt is. Hatalmas elismerés, hogy ekkora küzdőszellem van benned. Ennyi mindenen keresztül mentél és mégsem adtad fel. Ezek a hegeg mindíg emlékeztetni fognak, hogy mekkora utat jártál be, és arra is, hogy milyen kitartó, és erős nő vagy.

    • Amy

      Vannak hegek, amiket az embernek nem kell(ene) szégyellnie, hiszen nem tehet róla, hogy át kellett esnie a műtéten. És ezek a hegek ilyenek, mint amiket viselsz. Judittal értek egyet, erős nő vagy, és ezek a hegek csak emlékeztetők, mennyire is vagy erős. Soha nem szabad feladni, mert ezeket is túlélted, így mindent túl élsz 😉

    • Klaudi

      Szuper, őszinte és egyben komoly hangvételű bejegyzés lett! Imádom olvasni a írásaid, de hisz ezt te tudod! 😉 Sosem adod fel és mennyi mindenen mentél keresztül! A hegyek mindig emlékeztetni fognak minket arra a bizonyos napra/napokra, kórházi napokra, de sosem szabad elfelejteni és sose kell azokat szégyelni, hanem elfogadni hogy vannak, mint te is írtad! 😉 Nem vagyunk egyformák, egyformán se gyógyulnak be a sebeink/sebek.

    • Ninaa

      Őszinte és egyben bátor bejegyzés lett. Nem is várhatnánk tőled mást. A hegek eltűnnek idővel, és már csak halvány emlékek maradnak, reméljük több ilyenen nem kell átesned, ki jár neked már jó pár kórházmentes év. ♥ Gyógyulj meg hamar. ♥

    Leave a Reply

    Az e-mail-címet nem tesszük közzé.