Betegség,  Elfogadás-feldolgozás

Epeműtét után a következő fejezet 

Minden életszakaszban, helyzetben a következő fejezett a legnehezebb. Hogy mi jön utána? Hogy hol fogunk tartani? Ezek a kérdések sokat hangozhatnak el és néha a válasz elég furcsa tud lenni. Nem lehet rá pontos magyarázatot adni és inkább csak találgatni tudunk. Ez egy fajta misztikus dolog, hogy vajon mi lesz majd.

Az epeműtétem után a következő fejezetem az volt, hogy végre beálljon minden. Hogy ez alatt mit értek? Azt, hogy az emésztésem normális legyen, különböző gondoktól mentesen. Egy ilyen műtét után teljesen természetes, ha az emésztésünk nem lesz olyan, mint az elején. Nekem is kellet idő, hogy hozzászokjak az új helyzethez. Folyamatosan változtam, hol jobban lettem, hol rosszabbul. Ki kellet tapasztalnom mi az, ami jó a szervezetemnek az emésztésnek. Nem volt könnyű és rengeteget kellet hozzám alkalmazkodnia mindenkinek. Külön főzés, az elején, utána pedig lightosabb fűszerezéssel evett mindenki. Ezekhez is hozzá lehet szokni, én már nagyon fűszeres ételeket nem is bírok enni. A zsíros ételhez való visszaszokás okozott több gondot, de idővel az is jobb lett. Most már tudok szalonnát is enni anélkül, hogy a WC-re rohannék. Tudom ez így leírva viccesen hangzik, de akkor, amikor ilyenek történtek nem volt jó buli. Sokat idegeskedtem azért, mert megy a hasam, fáj a gyomrom és sose tudtam mikor lesz bajom az ételektől. Tudom az idegesség se tett jót, de ezen akkor nem tudtam változtatni. Ezzel az elején nehéz volt megbarátkozni, de után úgy voltam vele, jobbat úgy se tudok tenni. El kellett fogadnom az új helyzetemet. Szerettem volna, ha gyógyszerek nélkül magától beáll minden, ezért adtam neki időt. Kellet hiszen nem 1-2 hétről, hanem hónapokról volt szó, mire azt éreztem, mintha jobb lenne. Azután szépen fokozatosan ment minden és eljutottam arra szintre, hogy már sokkal jobban voltam. Végre nem volt az, hogy ha megettem valamit a WC volt utána a legjobb barátom. Igaz még most is vannak olyan esetek, hogy a pocakom ezt-azt nem bír, de már sokkal jobb a helyzet, mint előtte volt. Örülök, neki, hogy ennyi idő után (6 hónap) végre kezd minden az eredeti felállásban lenni.  

Min változtattam? Mi az, amit nem bírok? 

  • Kisebb adagokat eszek és próbálom nem túl enni magam. Ha mégis valami végett mohó voltam, akkor a pocakom fáj és gyógyszert kell bevennem. Ezeket azért próbálom elkerülni inkább. 
  • Többet iszok 
  • Reggel kávé előtt mindig harapok valamit, éhgyomorra nem kávézok 
  • Reggelizek rendesen 
  • Próbálok változatosan enni 
  • Nem habzsolok 

Amit nem bírok: 

  • Túl fűszeres ételek 
  • Bizonyos puffasztó ételeket még kikel tapasztalnom, de már alakul 
  • A nagyon- nagyon zsíros ételek, tudnak néha gondot okozni 

Az én tiltó listám kb. itt meg is áll, mert inkább a fűszeres ételek jelentenek gondot, de az sajnos nagyon. Szóval erre próbálok oda figyelni most és ha lehet próbálunk olyan helyekre menni, ahol nem túl fűszeres az étel. Már voltunk fagyizni, sütizni és egy jó hambit is benyomtam sültkrumplival. Jelentem nem volt gondom. Tudom, hogy vannak bizonyos megkötések a műtét után, de szerintem a szervezetünk jelzi, ha valami nem jó neki. Én is odafigyelek pár dologra, de már nem a szigorú megkötések keretein belül. Szeretném élvezni az életet, méghozzá úgy, hogy nem azt figyelem mi van a tiltó listámon. Amit még így a végére kiemelnék, az talán az idegesség és stressz lenne. A műtét előtt kevésbé volt vele gondom. Viszont ez is megváltozott a műtétem után. Ha ideges vagyok, akkor sajnos többször van hasmenésem. Szerintem ezekre is odatudunk figyelni egy idő után, csak meg kell tanulni lazítani. Tudomásul kell vennünk, hogy az emésztésünk nagyon sokat változott és oda kell rá figyelni. Próbáljunk meg kevesebbet, idegeskedni és stresszelni, akkor kevésbé lesz gondunk.  

Csak élvezni akarok minden percet az életből! Az én következő fejezetem, még csak most kezdődik! 

Fotó: Andrew a Pexels oldaláról 

Ha tetszik a blogom és szeretnéd az elsők között olvasni új posztjaimat, kérlek jelezd az alábbi űrlap segítségével! 

    Egy hozzászólás

    • Ninaa

      Na ezt a fajta „WC a barátom” dolgot teljesen átérzem ^^” Tudom mennyire rossz, idegesítő és néha nagyon kellemetlen, de kitartás! 🙂 Én is így kísérletezem az ételekkel, van, ami jó, van ami nem, bár nekem nem műtét miatt ilyen ♥ Kitartás és remélem hamar visszaáll az életed, a pocakod a rendes kerékvágásba ^^

    Szólj hozzá

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük